Hungary science News API

Supported Countries - 165

Afghanistan

Albania

Algeria

Angola

Argentina

Australia

Austria

Azerbaijan

Bahamas

Bahrain

Bangladesh

Barbados

Belarus

Belgium

Belize

Bermuda

Bhutan

Bolivia

Bosnia And Herzegovina

Botswana

Brazil

Brunei

Bulgaria

Cambodia

Cameroon

Canada

Cape Verde

Cayman Islands

Central African Republic

Chile

China

Colombia

Comoros

Congo

Costa Rica

Croatia

Cuba

Cyprus

Czech Republic

DR Congo

Denmark

Djibouti

Dominica

Dominican Republic

Ecuador

Egypt

El Salvador

Estonia

Ethiopia

Fiji

Finland

France

French Polynesia

Gabon

Georgia

Germany

Ghana

Greece

Guatemala

Guinea

Haiti

Honduras

Hong Kong

Hungary

Iceland

India

Indonesia

Iran

Iraq

Ireland

Israel

Italy

Ivory Coast

Jamaica

Japan

Jordan

Kazakhstan

Kenya

Kuwait

Kyrgyzstan

Laos

Latvia

Lebanon

Libya

Lithuania

Luxembourg

Macedonia

Madagascar

Malawi

Malaysia

Maldives

Mali

Malta

Marshall Islands

Mauritania

Mauritius

Mexico

Moldova

Monaco

Mongolia

Montenegro

Morocco

Mozambique

Myanmar

Namibia

Nepal

Netherland

New Zealand

Niger

Nigeria

North Korea

Norway

Oman

Pakistan

Palestine

Panama

Papua New Guinea

Paraguay

Peru

Philippines

Poland

Portugal

Puerto Rico

Qatar

Romania

Russia

Rwanda

Samoa

Saudi Arabia

Senegal

Serbia

Singapore

Slovakia

Slovenia

Solomon Islands

Somalia

South Africa

South Korea

Spain

Sri Lanka

Sudan

Sweden

Switzerland

Syria

Taiwan

Tajikistan

Tanzania

Thailand

Tonga

Tunisia

Turkey

Turkmenistan

Uganda

Ukraine

United Arab Emirates

United Kingdom

United States Of America

Uruguay

Uzbekistan

Vanuatu

Venezuela

Vietnam

Yemen

Zambia

Zimbabwe

Get science headlines from Hungary with our JSON API.

🔑 Get API key for the Hungary science News API

Country Parameter

The country paramter for the Hungary is HU.

Some example queries:

Below is the search query to fetch random 100 news-sources of Hungary.

https://newsdata.io/api/1/sources?country=hu&apikey=YOUR_API_KEY

Some of the well known sources

Live Example

This example demonstrates the HTTP request to make, and the JSON response you will receive, when you use the News API to get science headlines from Hungary.

Science Headlines from Hungary

https://newsdata.io/api/1/latest?country=hu&category=science&apikey=YOUR_API_KEY

{
  • "status": "success",
  • "totalResults": 24,
  • -
    "results": [
    • -
      {},
    • -
      {
      • "article_id": "917f910cc5fc66b3420bb90a65462f34",
      • "title": "Ősi, piramisszerű építményt találtak Izraelben",
      • "link": "https://ng.24.hu/kultura/2025/03/31/izrael-piramisszeru-epulet-hellenisztikus-kor/",
      • -
        "keywords": [
        • "kultúra",
        • "történelem",
        • "izrael",
        • "ókori izrael",
        • "régészet"
        ],
      • -
        "creator": [
        • "NG"
        ],
      • "video_url": null,
      • "description": "A struktúra környékén számos, a sivatagi környezetnek köszönhetően konzerválódott lelet került elő.The post Ősi, piramisszerű építményt találtak Izraelben first appeared on National Geographic.",
      • "content": "Piramisszerű építményre bukkantak a Júdeai-sivatagban az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) kutatói – számol be a Heritage Daily. Az Nahal Zohartól északra található lelőhely nagyjából 2200 éves, és a hellenisztikus korra datálható. A területen számos tárgy, köztük papirusztöredékek, a Ptolemaida-dinasztia és IV. Antiokhosz szeleukida uralkodó korából származó bronzérmék, fegyverek, faszerszámok és textíliák került elő. A maradványok megőrződéséhez nagyban hozzájárult a száraz, sivatagi környezet.Matan Toledano és kollégái szerint ez az egyik leglenyűgözőbb ásatás, amelyet a Júdeai-sivatagban valaha végeztek. Maga az építmény hatalmas, kézzel faragott, egyenként több száz kilogrammos kövekből áll, környezete pedig bővelkedik a tárgyi emlékekben.A szakértők úgy vélik, hogy a struktúra a helyi kereskedelmi útvonalakat védő őrtorony lehetett abban a korszakban, amikor a Nagy Sándor egy-egy hadvezérétől leszármazó Szeleukidák és a Ptolemaioszok uralták a térséget. Alternatív magyarázat, hogy az építmény egy monumentális sír volt.Az ásatás egy nyolc évvel ezelőtt megkezdett mentési kezdeményezés része, a cél, hogy megóvják a régészeti kincseket a kórokozóktól. A projektben mintegy 180 négyzetkilométernyi hegyoldalt fésültek át, és több mint 900 barlangot azonosítottak.NGRitka, narancssárga tollazatú hóbaglyot figyeltek megFehér csodaszarvas és flamingók tánca a hét képeinNégy év, négy kontinens: elképesztő utazáson vett részt két magyar biciklisThe post Ősi, piramisszerű építményt találtak Izraelben first appeared on National Geographic.",
      • "pubDate": "2025-03-31 03:20:33",
      • "pubDateTZ": "UTC",
      • "image_url": "https://ng.24.hu/uploads/2025/03/pyramid-1024x576.jpg",
      • "source_id": "ng_hu",
      • "source_priority": 295730,
      • "source_name": "Ng",
      • "source_url": "https://ng.24.hu",
      • "source_icon": "https://i.bytvi.com/domain_icons/ng_hu.png",
      • "language": "hungarian",
      • -
        "country": [
        • "hungary"
        ],
      • -
        "category": [
        • "science"
        ],
      • -
        "ai_tag": [
        • "awards and recognitions"
        ],
      • -
        "ai_region": [
        • "israel,asia"
        ],
      • "ai_org": null,
      • "sentiment": "neutral",
      • -
        "sentiment_stats": {},
      • "duplicate": false
      },
    • -
      {
      • "article_id": "f70857b5cb9fe9dcada2bcb6cf28454a",
      • "title": "Ritka, narancssárga tollazatú hóbaglyot figyeltek meg",
      • "link": "https://ng.24.hu/termeszet/2025/03/31/narancssarga-tollu-hobagoly-fotok-kepek/",
      • -
        "keywords": [
        • "állatvilág",
        • "természet",
        • "hóbagoly",
        • "természetvédelem",
        • "madarak"
        ],
      • -
        "creator": [
        • "NG"
        ],
      • "video_url": null,
      • "description": "Az egyedi színezetre több magyarázat is van.The post Ritka, narancssárga tollazatú hóbaglyot figyeltek meg first appeared on National Geographic.",
      • "content": "Furcsa tollazatú hóbaglyot örökített meg egy michigani amatőr természetfotós Huron megyében – számol be az IFLScience. Az állat tollazata a szokásos fehér-fekete helyett fehér-narancssárga színezetű.Julie Maggert közösségi oldalán osztotta meg a képeket, azóta számos magyarázat született az egyedi tollazatra. Az egyik elmélet alapján a baglyot egy közeli repülőtérről induló jégtelenítő repülőgépek folyadéka festette meg, ezen az állásponton van Dr. Scott Weidensaul, a Project SNOWstorm hóbagoly-kutató szervezet társalapítója.A madarak tollazata szándékos vagy véletlen emberi beavatkozás következtében akár hosszabb időre is megszíneződhet, egyes szakértők szerint azonban jelen esetben nem ez áll a háttérben. Kevin McGraw ökológus inkább genetikai mutációra gyanakszik, köztudott, hogy a genetikai változások számos állatnál képesek az adott fajnál szokatlan színezetet előidézni.A kutató úgy látja, valamilyen okból túlzottan aktivizálódott a feomelanin nevű, vöröses pigment termelődése. Az egyik lehetőség, hogy a madár anyja valamilyen vegyi agyagnak volt kitéve, emiatt pedig átörökítette fiókáira a narancsos tollazatot. A bejegyzés megtekintése az Instagramon Julie Maggert Photography (@exposingnaturethroughmylens) által megosztott bejegyzésA hím hóbaglyok szinte teljesen fehérek, míg a nőstények tollazatán sötét sávok húzódnak. Könnyen meglehet, hogy sosem derül ki, valójában mi idézte elő az érintett egyed sajátos színét. A michigani vadvédelmi hatóságok január közepe óta tudnak a példány jelenlétéről, de nem tervezik befogni.NGFehér csodaszarvas és flamingók tánca a hét képeinNégy év, négy kontinens: elképesztő utazáson vett részt két magyar biciklisRómai gladiátor sírjára bukkantakThe post Ritka, narancssárga tollazatú hóbaglyot figyeltek meg first appeared on National Geographic.",
      • "pubDate": "2025-03-31 02:20:00",
      • "pubDateTZ": "UTC",
      • "image_url": "https://ng.24.hu/uploads/2025/03/owl-1024x576.jpg",
      • "source_id": "ng_hu",
      • "source_priority": 295730,
      • "source_name": "Ng",
      • "source_url": "https://ng.24.hu",
      • "source_icon": "https://i.bytvi.com/domain_icons/ng_hu.png",
      • "language": "hungarian",
      • -
        "country": [
        • "hungary"
        ],
      • -
        "category": [
        • "science"
        ],
      • -
        "ai_tag": [
        • "awards and recognitions"
        ],
      • "ai_region": null,
      • "ai_org": null,
      • "sentiment": "neutral",
      • -
        "sentiment_stats": {},
      • "duplicate": false
      },
    • -
      {
      • "article_id": "5fab5756bb7d64ac8ce5d3a98913ed94",
      • "title": "Károsíthatja a szívet a sokakban ott lappangó vírus",
      • "link": "https://www.origo.hu/tudomany/2025/03/sziv-es-errendszer-hpv-virus",
      • "keywords": null,
      • "creator": null,
      • "video_url": null,
      • "description": "Súlyos veszélyt jelenthet, pedig meg lehet előzni a bajt.",
      • "content": "A cikkben szó lesz arról: • A HPV nem csak rákot, hanem szívbetegségeket is okozhat. • Védőoltással megelőzhető lenne a vírus által okozott súlyosabb betegségek kialakulása. • Tévhit, hogy több lenne a női fertőzött. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy összefüggés állhat fenn a HPV és a szívbetegségek között. Korábban dél-koreai nők bevonásával végzett kutatás során már kimutatták, hogy a vírus jelenléte összekapcsolható a keringési problémák számának növekedésével. A most ismertetett tanulmány azonban az első, amely globális szinten összegyűjtött kutatási adatok elemzésével, közel 250 000 beteg bevonásával vizsgálta a HPV szívkárosító hatását. „Vizsgálatunk egyértelműen igazolta, hogy fennáll valamiféle kapcsolat a HPV és a szív- és érrendszeri betegségek között” – mondta Stephen Akinfenwa, a connecticuti Farmingtonban működő UConn Orvostudományi Egyetem belgyógyász rezidense, a tanulmány vezető szerzője. A pontos biológiai mechanizmus egyelőre ismeretlen, de feltételezzük, hogy a krónikus gyulladások szerepet játszhatnak a folyamatban. Végső célunk annak vizsgálata, hogy ha a HPV elleni oltással sikerül visszaszorítani a vírus előfordulását, akkor csökkenhet-e a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata is. A humán papillomavírus (HPV) okozta betegségek A HPV egy elterjedt vírusos fertőzés, amely elsősorban szexuális úton terjed. Fertőzés esetén nemi szervi szemölcsöket, valamint a nemi szervek, a végbél és a torok rosszindulatú daganatait is előidézheti. Az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központja (CDC) javasolja, hogy a fertőzéssel összefüggő daganatos betegségek megelőzése érdekében minden gyermek és tinédzser megkapja a HPV elleni védőoltást. A vakcina 2006 óta érhető el, de sok amerikai felnőtt nem részesült benne, mivel már meghaladták az oltás beadására javasolt életkort. Az eddigi legátfogóbb vizsgálat elemezte a HPV és a szívbetegségek kapcsolatát A kutatás metaanalízis módszerével, azaz több különálló vizsgálat eredményeinek összevonásával készült. Összesen hét tanulmány adatait vonták be, amelyek 2011 és 2024 között születtek. Ezekben mintegy 250 000 résztvevő vett részt az Egyesült Államokból, Dél-Koreából, Brazíliából és Ausztráliából. A publikációk tartalmazták a résztvevők HPV-státuszát, illetve a szív- és érrendszeri kimeneteleket, mint például általános szívbetegség, koszorúér-betegség vagy magas vérnyomás. A kutatások többsége retrospektív, illetve longitudinális (követéses) kohorszvizsgálat volt, amelyekben a résztvevők egészségi állapotát éveken át nyomon követték. A szerzők különféle statisztikai módszerekkel elemezték, hogy a HPV-fertőzés milyen módon függ össze a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásával. A vizsgálat során több potenciálisan zavaró tényezőt (például dohányzás, cukorbetegség, magas vérnyomás, családi halmozódás) is figyelembe vettek, hogy minél pontosabb képet kapjanak a HPV szerepéről a szív- és érrendszeri betegségek megjelenésében. Mi volt az új tanulmány legfőbb megállapítása? Az eredmények összességében azt mutatták, hogy a HPV-vel diagnosztizált betegek körében 40%-kal nagyobb valószínűséggel alakult ki szív- és érrendszeri betegség, és kétszeres volt a koszorúér-betegség kialakulásának kockázata a HPV-negatív betegekhez képest. A zavaró tényezők (például életmód, családi kórtörténet, vérnyomáscsökkentő gyógyszerek) figyelembevételével is fennmaradt a HPV és a szívbetegségek kapcsolata: a HPV-pozitív pácienseknél 33%-kal nagyobb eséllyel fordult elő szív- és érrendszeri betegség a HPV-negatív személyekhez viszonyítva. Magas vérnyomás tekintetében ugyanakkor nem találtak statisztikailag szignifikáns kapcsolatot. Sok még a tisztázatlan kérdés Akinfenwa szerint az eredmények egyértelműen arra utalnak, hogy az orvosoknak fokozottabban kellene ellenőrizniük a HPV-pozitív betegek szívének állapotát. Amikor a kockázati tényezőkről beszélünk, általában a dohányzást és a magas vérnyomást emeljük ki, azonban a szív- és érrendszeri betegségek közel 20%-a ezekkel a hagyományos tényezőkkel mégsem magyarázható. Ezért kiemelten fontos az olyan nem hagyományos tényezők azonosítása, mint például a HPV, amelyeket potenciálisan kezelni lehet – mondta Akinfenwa. A szakértő hozzátette: további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy jobban megértsük a HPV-fertőzés és a szívbetegségek közötti kapcsolat erősségét és hátterét, valamint annak tisztázásához, hogy a védőoltás milyen szerepet játszhat a szív- és érrendszeri problémák megelőzésében. Az emberek többsége nincs tisztában a HPV jelentette veszéllyel Sajnos sokan nincsenek tisztában a humán papillómavírus (HPV) valódi kockázataival – különösen azzal, hogy a vírus valójában gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél, és egyre több, elsősorban férfiakat érintő daganatos megbetegedéssel (például mandula-, nyelvgyök-, torok-, nyak-, nyelőcső-, végbélnyílás- és nemi szervi daganatokkal) hozható összefüggésbe. Az Ohio State University felmérése szerint sokan tévesen azt gondolják, hogy a HPV csak a nőkre jelent veszélyt, és nagyon kevesen tudják, hogy a fertőzés legtöbbször tünetmentes marad, amíg daganatos elváltozásokhoz nem vezet. A HPV elleni védőoltás akár 90%-kal is képes csökkenteni a fertőzés kockázatát, ennek ellenére kevesen kapják meg időben – különösen alacsony az átoltottság a fiúk és férfiak körében. A vakcina 9 és 12 éves kor között a leghatékonyabb, de felnőttek számára is elérhető egészen 45 éves korig. A száj- és garatdaganatok száma gyorsan növekszik, és a felmérés szerint várhatóan 2045-re ezek a daganatok lesznek a harmadik leggyakoribb rákos megbetegedések a 45–65 éves férfiak körében az Egyesült Államokban.",
      • "pubDate": "2025-03-30 17:40:14",
      • "pubDateTZ": "UTC",
      • "image_url": "https://cdn.origo.hu/2025/03/FNVm5vjdYEwDHN4pEt1AE69gjdvApxrS9gHbG5akWH0/fill/1200/675/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzRkZTIyY2U3MDBjYTQxZGVhNjQxNzM5ODZhN2Y0ZmE2.webp",
      • "source_id": "origo",
      • "source_priority": 212778,
      • "source_name": "Origo",
      • "source_url": "https://www.origo.hu",
      • "source_icon": "https://i.bytvi.com/domain_icons/origo.png",
      • "language": "hungarian",
      • -
        "country": [
        • "hungary"
        ],
      • -
        "category": [
        • "science"
        ],
      • -
        "ai_tag": [
        • "awards and recognitions"
        ],
      • "ai_region": null,
      • "ai_org": null,
      • "sentiment": "neutral",
      • -
        "sentiment_stats": {},
      • "duplicate": false
      },
    • -
      {
      • "article_id": "aaf12ba13c9aeb05cd861194fa28b53e",
      • "title": "Népirtás, diktatúra és földrengés: Mianmar lakói a földi poklot élik át",
      • "link": "https://www.origo.hu/tudomany/2025/03/foldrenges-sulyosbitotta-mianmar-valsagat",
      • "keywords": null,
      • "creator": null,
      • "video_url": null,
      • "description": "A mianmari földrengés drámai és megrázó eseményláncolatot indított el.",
      • "content": "A természeti katasztrófa hatásait jelentősen súlyosbítja az országban dúló fegyveres konfliktus és az elnyomó katonai rezsim. Ez a helyzet különösen aggasztó a földrengés után, hiszen a nemzetközi közösség csak töredékes és gyakran késleltetett információkat kap a valós humanitárius katasztrófáról. A hadsereg (helyi nyelven Tatmadaw ) puccsal vette át a hatalmat Mianmar demokratikusan megválasztott kormányától még 2021 februárjában, ami véget vetett a rövid életű civil demokratikus korszaknak. Ennek vezetője Min Aung Hlaing főparancsnok volt, aki azóta az ország tényleges vezetője. A katonai hatalomátvétel azonban országszerte tömeges tüntetéseket és polgári engedetlenségi mozgalmat váltott ki, amire a hadsereg brutális válaszlépéseket tett. Az elmúlt években több ezer tüntetőt és civil aktivistát börtönöztek be, sokakat pedig megöltek. A demokratikus ellenállás idővel azonban militarizálódott; ma már több száz helyi milícia és etnikai fegyveres szervezet harcol a junta ellen. Köztük van a PDF ( People’s Defence Force , magyarul Népi Védelmi Erők), ami a katonai diktatúra ellen szerveződött polgári ellenállás fegyveres ága, és ami gyakran gerillaháborús módszerekkel veszi fel a kesztyűt. Emellett fegyveres etnikai csoportok is harcban állnak a hadsereggel. Ők bizonyos mértékben koalíciókat alkotnak egymással is, miközben egyre több térséget vonnak ellenőrzésük alá, különösen a határ menti, nehezen megközelíthető régiókban. A konfliktus humanitárius következményei: Mianmarból ezért többszörösen nehéz hiteles információkat gyűjteni. Az országot a 2021-es katonai puccs óta egy úgynevezett katonai junta irányítja, ami jelentősen megnehezíti az információkhoz, adatokhoz való hozzáférést. A helyi rádió-, televízió-, nyomtatott és online médiát teljesen az állam irányítja, és az internet is korlátozott. Külföldi újságírókat szinte soha nem engednek be az országba. Az érintett területeken a mobilhálózat is megbízhatatlan, ráadásul több tízezer ember él áram nélkül, ami tovább nehezíti a kapcsolattartást. A mianmari helyzet ezért súlyosan befolyásolja a földrengés utáni segélyezést és helyreállítást. A junta ugyanis nem feltétlenül engedi be a független segélyszervezeteket, és gyakran politikai céllal irányítja az erőforrásokat. A természeti katasztrófa következtében most azonban több régióban – beleértve a fővárost is – rendkívüli állapotot hirdetett, valamint nemzetközi segítséget kért a mentési és helyreállítási munkálatokhoz. Miért olyan tragikus az ország történelme? Mianmar történelme összetett és sokszor tragikusnak nevezhető. A korábban Burma néven ismert ország sorsát évszázadok óta belső konfliktusok, gyarmati uralom, katonai diktatúra és etnikai megosztottság formálja. A mai problémák mély gyökerei is a múltba vezethetők vissza, amelyek máig befolyásolják az ország politikai stabilitását és társadalmi fejlődését. Az állami intézmények megalakulásuk óta törékenyek és gyakran politikai befolyás alatt állnak, az országban ráadásul több mint 130 hivatalosan elismert etnikai csoport van jelen, ami komoly megosztottságot eredményezett. Utóbbi azért bír különös jelentőséggel, mert a különböző kormányzatok (köztük a gyarmati és a katonai rezsimek) rendszeresen kiélezték a közöttük fennálló különbségeket. A hadsereg, a már említett Tatmadaw évtizedeken óta számít meghatározó politikai és gazdasági szereplőnek, amely még a demokratikus reformok időszakában is megőrizte alkotmányos kiváltságait. Mianmar történelmének főbb eseményei: Az ország történetét tehát súlyos politikai instabilitás és rendszeres elnyomás jellemzi, de a múlt erőszakos eseményeinek feldolgozása sem történhetett még meg. Ezek a tényezők azonban nemcsak a földrengés következményeinek enyhítését nehezítik meg, hanem hosszú távon is gátolják a békés és igazságos társadalmi fejlődést. Mi történt Mianmarban? Az Amerikai Földtani Intézet szerint a földrengés epicentruma Sagaing városától mintegy 16 kilométerre északnyugatra volt, ami közel fekszik Mianmar második legnagyobb városához, Mandalayhoz is, ahol mintegy másfél millióan élnek. Az első rengés Az ország különböző pontjain megrongálódtak az épületek, miközben az utak is megrepedeztek és felpúposodtak, még a fővárosban is. A katonai junta közlése szerint Mandalay régióban 1591 ház sérült meg. Erős rengéseket jelentettek más országokból, többek között Thaiföldről és Délnyugat-Kínából is. A thaiföldi fővárosban, Bangkokban egy befejezetlen felhőkarcoló is össze omlott, ahol hat halálos áldozatról és körülbelül ötven eltűnt építőmunkásról szólnak a beszámolók. Még mindig van remény. Megállás nélkül dolgozunk, és éjjel-nappal folytatjuk a mentési munkálatokat, hogy mindenkit biztonságba helyezzünk – nyilatkozta Anutin Charnweerakul thaiföldi miniszterelnök-helyettes a BBC online portáljának, hozzátéve, hogy a mentőegységek szerint legalább tizenöt túlélőt észleltek a romok alatt, de rendkívül mélyen. A hivatalos halálos áldozatok száma meghaladta az 1700-at (jelenleg), a legtöbb haláleset Mandalay térségében történt. Több mint 3400-an megsérültek, és 139 embert még mindig keresnek, miközben folytatódnak a mentési munkálatok; sok helyen puszta kézzel ássák ki az embereket. De mi történt pontosan és mi okozza ezeket a földrengéseket? Mi áll a mianmari földrengés hátterében? A 7,7-es erősségű mianmari földrengés a szakemberek szerint nem számít elszigetelt eseménynek, hanem a régió úgynevezett geodinamikai sajátosságainak a következménye. Mianmar ugyanis egy olyan tektonikus határvidéken helyezkedik el, ahol több nagy lemez ütközik, csúszik egymáson és egymás alá. Geológiai szempontból az Indiai-lemez és az Eurázsiai-lemez ütközési zónájában fekszik, és ez a határvonal nemcsak erre a régióra, hanem a Himalája kialakulására is hatással volt a múltban és van a jelenben. A márciusi földrengés epicentruma a Sagaing-törésvonal közelében volt, ami egy aktív, több száz kilométer hosszú transzform típusú törésrendszer, amely Mianmar középső részén húzódik Mandalaytól délre, egészen Yangon térségéig. Ez a törésvonal választja el egymástól az Indiai-lemez és a délkelet-ázsiai Mikrolemez (Sunda-lemez) egyes egységeit. A transzform határ (súrlódó lemezek), amikor a lemezek egymás mellett, oldalirányban csúsznak el, például a híres Szent András-törésvonalnál Kaliforniában. Ezeknél gyakoriak a hirtelen, pusztító erejű földrengések. A földrengést az okozta, hogy a lemezek között felgyülemlett tektonikus feszültség hirtelen felszabadult: Ez a fajta törésmozgás tipikus a transzform törésvonalak esetében, és hasonló típusú földrengések figyelhetők meg például a kaliforniai Szent András törésvonalnál is. Miért olyan veszélyesek ezek a földrengések? A földrengések a Föld mélyében lejátszódó geológiai folyamatok eredményeként jönnek létre. A bolygónk külső, szilárd kérge (a litoszféra) nem egyetlen tömör darabból áll, hanem több tucat hatalmas darabra, úgynevezett tektonikus lemezre tagolódik. Ezek a lemezek lassan, de folyamatosan mozognak, és évente csak néhány centimétert haladnak. A lemezek egymással különböző módon érintkezhetnek, és ezek a mozgások okozzák a földrengések döntő többségét. Mandalay, és a hozzá hasonló, nagy népsűrűségű városok közvetlenül az aktív törésvonalak mentén fekszenek. Ráadásul a gyenge infrastruktúra miatt az épületek jelentős része nem földrengésbiztos, így már közepes rengések esetén is súlyos károk keletkezhetnek. Mianmarban hiányosnak mondhatók a korai riasztórendszerek is, a lakosság tehát nem kaphat figyelmeztetést a megfelelő időben a közelgő rengésekről. A rengések erősségét a Momentmagnitúdó-skálán (Mw) mérik, amely a korábbi, ma már elavultnak tartott Richter-skála helyébe lépett. A számérték azt mutatja, milyen távolságra mozdult el a törésvonal, és mekkora erő hatott rá. Egy 2,5 alatti rengést jellemzően nem lehet érezni, de műszerek kimutatják. Az 5-ös körüli rengések már érezhetők, kisebb károkat okozhatnak. A 7,7-es erősségű mianmari földrengés jelentősnek számít, és súlyos károkat okozott. A 8,0 fölötti rengések katasztrofális pusztítást idézhetnek elő, és teljes közösségeket törölhetnek el. A legerősebb ismert földrengés 1960-ban történt Chilében, és 9,5-ös magnitúdójú volt. A regionális szeizmológiai hálózatok jelenleg csak korlátozott pontossággal tudják előrejelezni az ilyen rengéseket. Az Amerikai Földtani Intézet és más nemzetközi intézetek jelenleg csak a valós időben tudják rögzíteni a rengéseket, de a megelőzés vagy konkrét előrejelzés jelenleg még nem lehetséges.",
      • "pubDate": "2025-03-30 16:33:36",
      • "pubDateTZ": "UTC",
      • "image_url": "https://cdn.origo.hu/2025/03/NX_osPcUr7pXo3SseGZlVxfn_fqSDByUimCpMuDBNhQ/fill/1200/675/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzNkMWFmN2VjYTMxODRhZDM5YWJlMmE3NTliNWI0ZmRm.webp",
      • "source_id": "origo",
      • "source_priority": 212778,
      • "source_name": "Origo",
      • "source_url": "https://www.origo.hu",
      • "source_icon": "https://i.bytvi.com/domain_icons/origo.png",
      • "language": "hungarian",
      • -
        "country": [
        • "hungary"
        ],
      • -
        "category": [
        • "science"
        ],
      • -
        "ai_tag": [
        • "awards and recognitions"
        ],
      • -
        "ai_region": [
        • "myanmar,asia"
        ],
      • "ai_org": null,
      • "sentiment": "neutral",
      • -
        "sentiment_stats": {},
      • "duplicate": false
      },
    • -
      {
      • "article_id": "67b6ccd5b3afa4daff3059bf4042338d",
      • "title": "A mikroműanyag hátráltatja a fotoszintézist",
      • "link": "https://ng.24.hu/tudomany/2025/03/30/mikromuanyag-fotoszintezis/",
      • -
        "keywords": [
        • "mezőgazdaság",
        • "tudomány",
        • "növények",
        • "fotoszintézis",
        • "mikroműanyag"
        ],
      • -
        "creator": [
        • "Landy-Gyebnár Mónika"
        ],
      • "video_url": null,
      • "description": "Ma már a mezőgazdaság sajnos elképzelhetetlen a műanyagok nélkül, ám ennek pontos hatásai mindmáig ismeretlenek.The post A mikroműanyag hátráltatja a fotoszintézist first appeared on National Geographic.",
      • "content": "Ma már nem kell talán részletezni, hogy a mikroműanyagok milyen sokféle dologra hatnak az emberi egészségtől kezdve az ökoszisztémák működéséig, ennek egyes esetekben jól értjük a részleteit, más esetekben csak sejtéseink vannak. Természetesen a mezőgazdasági terményeink sem jelenthetnek kivételt az érintettek köréből, különösen amiatt nem, hogy ma már a termőföldek jelentős részét műanyaggal vonják be.Nem kell azonban aggódni, hogy csak a talajban van mikroműanyag, az bőven megtalálható a levegőben és a vizekben is ma már. Mindenféle élőlényre másképp hatnak a mikroműanyagok, az azonban elmondható, hogy az ismert hatások egyike se pozitív.Egy újonnan, a PNAS folyóiratban megjelent kutatásban azt tárták fel, hogy milyen hatása van a mikroműanyagoknak a fotoszintézisre. A vizsgálat célja az volt, hogy ezzel a mikroműanyagok és az élelmiszerbiztonság közti kapcsolatot tárják fel. Azt jól tudjuk, hogy a mikroműanyagok hatása nagyban függ a szemcsék méretétől és azok kémiai összetételétől is, így óvatosan kell kezelni az általánosító jellegű következtetéseket.A növények esetében például van olyan mikroműanyag, amely közvetlenül károsítja a fotoszintézist végző sejtszervecskéket, de van olyan is, amely „csak” oxidatív stressz állapotával, közvetett módon nehezíti a növény élettevékenységét, ezek hatása se egyforma. Ez azt jeleneti, hogy érdemes azért kritikus szemmel nézni a számszerűsített eredményekre, de mindenképp fontos figyelmeztetést kaptunk egy kiterjedt, mindenütt ható káros folyamatról.A kutatók több mint 3000 korábbi tanulmányban közölt adat elemzését végezték el, ezek közt mind a szárazföldi növénytermesztés, mind pedig a vízi formája, a moszat- és algatenyésztés is szerepelt (ez utóbbi állati takarmánytól kezdve kozmetikai alapanyagig sok mindenre felhasználható).Az elemzések eredménye szerint átlagosan 7-12 százalékkal csökkenhet a mezőgazdasági növények fotoszintézise a mikroműanyagok hatására. A szárazföldi növényekben ez 6-18, a tengeri algákban 2-12, az édesvíziekben pedig 4-14 százalékos fotoszintézis-csökkenést jelent.Ami a nehezebb kérdés, hogy a fotoszintézis-csökkenés milyen mértékben fogja vissza a növekedést? (Nemrégiben a trópusi fákban észlelt fotoszintézis-növekedésről például fogalmunk sincs, milyen hatású a növényre, miként hasznosítja az így kapott több cukrot a fa.) A kutatócsoport most egy általánosító becslést végzett annak kapcsán, hogy mekkora terméskiesést okozhat a mikroműanyag miatt csökkenő fotoszintézis.Arra jutottak, hogy az olyan alapvető élelmiszernövények, mint a kukorica, rizs, vagy búza esetében 4-13,5 százalék közti mértékben csökkenhet a termés mennyisége a következő 25 évben. Összességében 110-360 millió tonna kieső terméssel számolnak a kutatók a szárazföldön, 1-24 millió tonna kieséssel az akvakultúrákban. Azt is kiszámolták, hogy a mikroműanyagok mennyiségének 13 százalékos csökkentésével e veszteség nagyjából a tizedére csökkenne.Rengeteg más mellett még az élelmiszerbiztonság is az okok közé tartozik, amelyek miatt a műanyagok termelését, felhasználását és főként a szemétté válását meg kell(ene) akadályozni.Landy-Gyebnár MónikaÉgi jelenségek 2025. április első felébenFelmérték az Isztambulra leselkedő földrengésveszélytÍgy néz ki az Antarktika meztelenülThe post A mikroműanyag hátráltatja a fotoszintézist first appeared on National Geographic.",
      • "pubDate": "2025-03-30 16:21:34",
      • "pubDateTZ": "UTC",
      • "image_url": "https://ng.24.hu/uploads/2025/03/Plastic_sheeting_near_Golberdon_-_geographorg_uk_-_3986936-1024x684.jpg",
      • "source_id": "ng_hu",
      • "source_priority": 295730,
      • "source_name": "Ng",
      • "source_url": "https://ng.24.hu",
      • "source_icon": "https://i.bytvi.com/domain_icons/ng_hu.png",
      • "language": "hungarian",
      • -
        "country": [
        • "hungary"
        ],
      • -
        "category": [
        • "science"
        ],
      • -
        "ai_tag": [
        • "entertainment",
        • "awards and recognitions"
        ],
      • "ai_region": null,
      • "ai_org": null,
      • "sentiment": "neutral",
      • -
        "sentiment_stats": {},
      • "duplicate": false
      },
    • -
      {
      • "article_id": "01a48f6988b1acdc1b5c5ce5bb72834c",
      • "title": "Ritka, teljesen fekete pingvint találtak az Antarktiszon",
      • "link": "https://ng.24.hu/termeszet/2025/03/30/teljesen-fekete-szamarpingvin-video/",
      • -
        "keywords": [
        • "melanizmus",
        • "szamárpingvin",
        • "természet",
        • "állatvilág",
        • "pingvinek",
        • "állatok"
        ],
      • -
        "creator": [
        • "Stéger Dávid"
        ],
      • "video_url": null,
      • "description": "Az állat különös megjelenését egy genetikai rendellenesség okozhatja.The post Ritka, teljesen fekete pingvint találtak az Antarktiszon first appeared on National Geographic.",
      • "content": "Meglehetősen ritka, teljesen fekete szamárpingvint örökítettek meg az Antarktiszon. Ezek az állatok jellemzően fekete-fehér színezetűek, ám genetikai rendellenességek hatására megváltozhat megjelenésük.Amint az IFLScience beszámolt róla, a nemrég rögzített videón szereplő példány feltehetőleg melanózisos, emiatt sötétebb a tollazata a szokásosnál.A melanizmus egy olyan állapot, amely leginkább az albinizmus ellentéteként írható le.Amíg az albínó állatok szervezetéből hiányzik, vagy csak nagyon kis mennyiségben van jelen a melanin nevű festékanyag, addig a melanózisos állatoknál pont hogy szokatlanul nagy mennyiségben halmozódik fel. Ez a rendellenesség okozza például a fekete párducok bundájának sötét megjelenését is, amelyek valójában melanózisos leopárdok.A különleges madarat Laura Bogaard kutató vette észre és kapta lencsevégre. Elmondása szerint korábban már több részben melaninhiányos, azaz leucisztikus szamárpingvint is látott már, ám melanózisosat ezelőtt soha.A különleges színezetű példány egyelőre még fiókakorú és egeszségesnek tűnik, ám egyedi megjelenése miatt vészelyeztetettnek számít. A pingvinek fekete-fehér kültakarója az álcázást szolgálja, így a fehér tollfelületek nélkül a melanózisos állatot könnyeben észrevehetik a vízben a ragadozók.Stéger DávidVeszélyes, idegen állat tűnt fel Horvátország partjainálMiért kopácsolnak a fakopáncsok?Kisbolygót is elneveztek a 140 éve született Kosztolányi DezsőrőlThe post Ritka, teljesen fekete pingvint találtak az Antarktiszon first appeared on National Geographic.",
      • "pubDate": "2025-03-30 12:15:52",
      • "pubDateTZ": "UTC",
      • "image_url": "https://ng.24.hu/uploads/2025/03/original-17-e1743079179414-1024x577.jpg",
      • "source_id": "ng_hu",
      • "source_priority": 295730,
      • "source_name": "Ng",
      • "source_url": "https://ng.24.hu",
      • "source_icon": "https://i.bytvi.com/domain_icons/ng_hu.png",
      • "language": "hungarian",
      • -
        "country": [
        • "hungary"
        ],
      • -
        "category": [
        • "science"
        ],
      • -
        "ai_tag": [
        • "awards and recognitions"
        ],
      • "ai_region": null,
      • "ai_org": null,
      • "sentiment": "neutral",
      • -
        "sentiment_stats": {},
      • "duplicate": false
      },
    • -
      {},
    • -
      {
      • "article_id": "b40ab35c6c0ed92b06819541d7465e05",
      • "title": "Veszélyes, idegen állat tűnt fel Horvátország partjainál",
      • "link": "https://ng.24.hu/termeszet/2025/03/30/mergezo-gombhal-feltunese-horvatorszag/",
      • -
        "keywords": [
        • "állatvilág",
        • "inváziós fajok",
        • "természet",
        • "halak",
        • "állatok"
        ],
      • -
        "creator": [
        • "Stéger Dávid"
        ],
      • "video_url": null,
      • "description": "Az inváziós faj erős harapásai komoly sérüléseket okozhatnak, húsa pedig halálos idegmérget tartalmaz.The post Veszélyes, idegen állat tűnt fel Horvátország partjainál first appeared on National Geographic.",
      • "content": "Veszélyes inváziós hal terjed az Adriai-tengerben, már Horvátország partjainál is megtalálták. Egy frissen megjelent tanulmány szerint az első horvátországi példányt Medulin kikötőjében fogták ki, ami a faj eddigi legészakibb megfigyelését jelenti.Az ezüst csikóhal (Lagocephalus sceleratus) egy mérgező gömbhal, amely az Indiai- és a Csende-óceán trópusi területein őshonos. Ugyanakkor inváziós fajnak számít, vagyis gyorsan képes betörni új élőhelyekre is, ahol komoly problémákat okozhat.Először 2003-ban tűnt fel a Földközi-tengerben, ahová a szakértők szerint a Szuezi-csatornán keresztül juthatott be. Onnan fokozatosan egyre nagyobb területen terjedt el, megfigyelték Albánia, Olaszország, Bosznia-Hercegovina és legújabban Horvátország közelében is.Az ezüst csikóhal kifejezetten veszélyes állat hírében áll: erős harapása súlyos sérüléseket okozhat, akár ujjvégek elvesztésével is járhat.Húsa és belsőszervei pedig egy erős idegmérget, tetrodotoxint tartalmaznak, amelynek elfogyasztása könnyen halálos lehet. Az emberek mellett pedig az élővilágra is veszélyt jelent, hiszen ragadozó életmódot folytatva kagylókat, csigákat és tengeri uborkákat fogyaszt, ezzel megbolygathatja a tenger ökoszisztémáját.A kutatók úgy vélik, az ezüst csikóhal legújabb észlelése világosan mutatja, hogy a faj jelenleg is terjeszkedik, ami beláthatatlan ökológiai és gazdasági kockázatokat hordoz magában. Éppen ezért fontosnak tartják, hogy az országok felhívják lakosaik figyelmét a veszélyre, minél behatóbban kezdjék el monitorozni a faj terjedését, valamint kezdjék meg eltávolítását az európai vizekből.Stéger DávidMiért kopácsolnak a fakopáncsok?Kisbolygót is elneveztek a 140 éve született Kosztolányi DezsőrőlRitka madárfiókák keltek ki az AlföldönThe post Veszélyes, idegen állat tűnt fel Horvátország partjainál first appeared on National Geographic.",
      • "pubDate": "2025-03-30 05:50:32",
      • "pubDateTZ": "UTC",
      • "image_url": "https://ng.24.hu/uploads/2025/03/ezgif-13bbcc684f169c-1024x576.jpg",
      • "source_id": "ng_hu",
      • "source_priority": 295730,
      • "source_name": "Ng",
      • "source_url": "https://ng.24.hu",
      • "source_icon": "https://i.bytvi.com/domain_icons/ng_hu.png",
      • "language": "hungarian",
      • -
        "country": [
        • "hungary"
        ],
      • -
        "category": [
        • "science"
        ],
      • -
        "ai_tag": [
        • "awards and recognitions"
        ],
      • -
        "ai_region": [
        • "croatia,europe"
        ],
      • "ai_org": null,
      • "sentiment": "neutral",
      • -
        "sentiment_stats": {},
      • "duplicate": false
      },
    • -
      {},
    • -
      {
      • "article_id": "8e68ff5601f13af7e6fbb14a113e4e81",
      • "title": "Égi jelenségek 2025. április első felében",
      • "link": "https://ng.24.hu/fold/2025/03/30/egi-jelensegek-2025-aprilis-elso/",
      • -
        "keywords": [
        • "föld",
        • "együttállás",
        • "telihold",
        • "fiastyúk fedés",
        • "fiastyúk",
        • "égi jelenségek"
        ],
      • -
        "creator": [
        • "Landy-Gyebnár Mónika"
        ],
      • "video_url": null,
      • "description": "Együttállásokkal és teliholddal készülhetünk április első felére, elfedi a Hold a Fiastyúkot, azonban a tavaszi ég alá különösebb indok nélkül is érdemes már kimenni.The post Égi jelenségek 2025. április első felében first appeared on National Geographic.",
      • "content": "Akár sötét, akár holdfényes az ég, érdemes megcsodálni!A tavaszi hajnalokra már kevésbé jellemző a ködös idő, sőt, ilyenkor inkább az egyre gyakrabban fújó „böjti szelek” zavarhatják a szabadban tartózkodást. Aki azonban szép Tejútra vágyik, annak az április eleji, holdmentes hajnalokat javaslom. Áprilisban már virágba borul a kökény, számos vad gyümölcsfa, vagy épp az őszi vetésű repce, így akár csinos előteret is találhatunk a fotózáshoz.Ha pedig csak holdfényes időben jutunk ki az égbolt alá, akkor sincs minden veszve, pont a már említett virágokkal kombinálhatjuk az égboltot, ilyenkor érdemes csillagíves képet készíteni. Már egy órányi időtartam alatt is szépen megmutatkozik a Föld forgása a csillagok elmozdulásán, míg az előtér megvilágításáról a Hold gondoskodhat.Elfedi a Hold a Fiastyúkot 1-jénFiastyúk és a holdsarlóForrás: StellariumA Hold és a Fiastyúk rendszeresen egymás közelébe kerülnek égi útjaik során, és néha a Hold el is fedi a halmazt, vagy annak néhány csillagát. Április elsején késő éjjel is ez történik majd, azonban a fedés megfigyelése meglehetősen nehéz lesz. Az első elfedett csillag, az Electra 23 órakor tűnik majd el a Hold mögött, de az ekkor már csak 4,5-6,5 fokos magasságban lesz (keleten alacsonyabban). Ebben a magasságban már párásság, távoli felhőzet vagy egyszerűen csak a légkörünk sűrűsége is zavaró lehet, ha a Fiastyúk csillagait szeretnénk látni. Vagyis csak teljesen tiszta horizontnál tudjuk megfigyelni a fedést – illetve annak elejét, ugyan is közben lenyugszik a Hold is.Azonban még a fedés előtt, a 22-23 óra közti időben igazán látványos lehet a Hold közelsége a halmazhoz. A 16 százalékos megvilágítás még nem túlzottan erős fényt ad, így a megvilágítatlan oldal melletti Fiastyúkot jól láthatjuk, és fotózni se lesz annyira nehéz. A megvilágítatlan oldalon felderengő földfény még szebbé teszi majd a látványt.Hold-Jupiter laza együttállás 2-ánHold és Jupiter a nyugati égen 2-ánForrás: StellariumAz esti, nyugati égen keressük a már 25 százalékos megvilágítású Holdat, és tőle jó 5 fokra balra ragyogó Jupitert. 21 óra felé 30-35 fok magasságban láthatjuk őket, vagyis egy kényelmesen megfigyelhető laza együttállásról van szó. Később picivel közelebb lesznek ugyan, de nem lesz olyan jelentős a közeledés, hogy amiatt érdemes lenne éjfélig fennmaradni. Érdemes lehet akkor, ha valaki tájba komponálva szeretné megörökíteni a kettőst.Hold-Mars együttállás 5-énEzúttal elég közeli kettősre pillanthatunk rá, 20 óra felé még jó másfél fokra lesz egymástól az 57 százalékos Hold és a Mars. Később, 22 óra után már csak picivel több mint 1 fok választja el őket egymástól, azután újra nőni fog a távolságuk. Este nagyon magasan járnak, 20 órakor 65 fokon, de még 22 órakor is 50-55 fok közt jár a két égitest, így akár egy lakótelep közepén is megfigyelhetjük az együttállást.Hold – Jászol-halmaz együttállás 6-ánA Jászol-halmaz halvány csillagaiból élőben nem lehet sokat látni a Hold ragyogása közelében.Alig másfél fokra lesz egymástól a halvány csillagokból álló halmaz és a már 67 százalékos megvilágítású Hold. A halmazt nehéz megfigyelni, ha ilyen közel van hozzá a már túl fényes Hold, és fotón se lesznek szépek. Binokulárral lehet érdemes a halmaz csillagait megkeresni a Hold közelében, mivel szabad szemmel biztosan nem láthatók.Hold-Regulus együttállás 8-ánAz Oroszlán legfényesebb csillagától mintegy 3 fokra, balra láthatjuk ezen az estén a már 85 százalékos Holdat. Az éjszaka során fokozatosan nő a távolságuk, így érdemes még a kora este során megkeresni őket a délkeleti-déli égbolton.Telihold 12/13-án éjjelA holdkelte színei, a sorozatfelvételből összegzett kompozit megmutatja, a mélyvörösen felbukkanó Hold mennyire világosodik, ahogy kiér a legsűrűbb légrétegekből.Forrás: Landy-Gyebnár MónikaHa a legnagyobb fázisú holdkeltét szeretné valaki megfigyelni, annak a 12-it javaslom, ekkor 99,9 százalékos Hold bukkan fel a délkeleti horizonton, azonban ezt nem biztos, hogy látni is lehet, mivel a Nap még fenn lesz. Ha viszont kimondottan szép holdkeltére vágyik valaki, akkor 13-án este, nem egészen egy órával napnyugta után kell a délkeleti horizontra tapasztania a tekintetét.Ekkor ugyan „csak” 99,5 százalékos lesz a Hold megvilágítása, de ezt nem fogja senki se észrevenni. A 13-i holdkelte időpontja keleti határainknál 20:08, Budapesten 20:19, nyugaton 20:29 lesz. Ekkor már sötét horizonton bukkan fel a Hold, így igazán látványos lesz. A világos égen kelő Hold látványából elvész a színek kontrasztja, ezért jellegtelennek és sokkal fakóbbnak látszik.Landy-Gyebnár MónikaFelmérték az Isztambulra leselkedő földrengésveszélytÍgy néz ki az Antarktika meztelenülTeli van szeméttel a Földközi-tenger legmélyebb pontjaThe post Égi jelenségek 2025. április első felében first appeared on National Geographic.",
      • "pubDate": "2025-03-30 03:20:32",
      • "pubDateTZ": "UTC",
      • "image_url": "https://ng.24.hu/uploads/2025/03/st0404sm-1024x682.jpg",
      • "source_id": "ng_hu",
      • "source_priority": 295730,
      • "source_name": "Ng",
      • "source_url": "https://ng.24.hu",
      • "source_icon": "https://i.bytvi.com/domain_icons/ng_hu.png",
      • "language": "hungarian",
      • -
        "country": [
        • "hungary"
        ],
      • -
        "category": [
        • "science"
        ],
      • -
        "ai_tag": [
        • "awards and recognitions"
        ],
      • "ai_region": null,
      • "ai_org": null,
      • "sentiment": "neutral",
      • -
        "sentiment_stats": {},
      • "duplicate": false
      },
    • -
      {},
    • -
      {},
    • -
      {},
    • -
      {},
    • -
      {
      • "article_id": "45cb7bb4e97a5b7d0fa8f9132395d97b",
      • "title": "Felmérték az Isztambulra leselkedő földrengésveszélyt",
      • "link": "https://ng.24.hu/fold/2025/03/29/isztambul-foldrengesveszely/",
      • -
        "keywords": [
        • "földrengésveszély",
        • "márvány-tenger",
        • "törésvonal",
        • "föld",
        • "isztambul"
        ],
      • -
        "creator": [
        • "Landy-Gyebnár Mónika"
        ],
      • "video_url": null,
      • "description": "Egy német kutatócsoport a Márvány-tengeren lévő fő törésvonal aktivitását elemezte azzal a céllal, hogy kiderítse, mekkora is voltaképp az Isztambulban jelentős károkozásra képes rengések esélye.The post Felmérték az Isztambulra leselkedő földrengésveszélyt first appeared on National Geographic.",
      • "content": "Törökország tektonikai környezete igen sokszínű, az Anatóliai-mikrolemez, az Égei-mikrolemez, az Arab-, az Afrikai- és az Eurázsiai-lemezek komplex találkozási rendszere számos nagy törésvonallal vette körbe az országot. A leghosszabb ezek közt az Észak-Anatóliai-törés, amelynek nyugati vége elágazik, s ezen elágazások egyike a mintegy 150 kilométer hosszú Márvány-tengeri-törés.E törésen az oldalirányú elmozdulások hatására kipattanó rengések képesek mind az európai, mind az ázsiai területen pusztítást végezni. A legutóbbi, e töréshez köthető nagy rengés 1999-ben volt Izmitben, az európai részen 1912-ben volt hasonlóan pusztító rengés, ami cunamit is okozott. Az itt kipattanó legnagyobb rengések rendre sok ezer halálos áldozattal járnak, könnyen érthető tehát az aggodalom Isztambul városáért.Törökország régiója igen összetett tektonikai szempontból.Forrás: Wikimedia CommonsNéhány éve világossá vált, hogy a rengések hullámai bizonyos irányokban erősebbek, ez pedig a rengések hatásaira való felkészülésben létfontosságú információ lehet. A kutatók most azt elemezték, hogy az e törésvonalon kipattanó rengések során a törési folyamat milyen irányt érint jobban, a rengések energiája mely irányba terjed inkább. Ehhez a kutatók összesen 31, erősségében a 3,5 magnitúdót meghaladó, jól ismert rengés adatait elemezték, az eredményt a Geophysical Research Letters folyóiratban tették közzé.A kutatók egyrészt a mérések alapján, másrészt modellezéssel összehasonlították a rengések hullámformáit, a rengések különböző irányokban mért időtartamait, megállapították a rengések kialakulási mechanizmusait, és mindezekből kiszámították, milyen irányokat részesítettek előnyben ezek a rengések.Az eredmények alapján a rengések energiája nagyobb részben Isztambul irányába terjedt. A törésvonal legnagyobb részén, vagyis az Isztambultól nyugatra eső régióban a rengések rendre több energiát küldtek keletre, vagyis Isztambul irányába. Ez pedig azt jelenti, hogy Isztambulban egy-egy rengés során erősebb a talaj rázkódása, ez pedig nagyobb pusztítással járhat.A Márvány-tenger fő törésvonalán kipattant rengések, pirossal az a szakasz, amelyen a mérőállomásokat elhelyezték.Forrás: Geophysical Research LettersEgészen könnyen érthető, hogy nem maguk a földrengések ölnek, hanem azok az építmények, amelyek az emberekre omlanak a rengések idején. Ez pedig megfelelő építési előírásokkal, módszerekkel ma már kivédhető.A kutatás eredménye abból a szempontból különösen fontos, hogy a Márvány-tengeri-törésen „késésben” vannak a rengések, vagyis az átlagosnál már hosszabb idő telt el a legutóbbi nagy rengés óta. Persze a rengések nem az átlagokat követik, de az bizonyos, hogy egyre nagyobb esélye van egy pusztító erejű rengésnek a török metropolisz közelében. Attól függően persze, hogy pontosan hol fog majd kipattanni ez a várható rengés, elég nagy esélye van annak, hogy Isztambul központját érinteni fogja a talaj elmozdulása.A másik fontos tanulság, hogy egy régió földrengésveszélyét felmérő kutatásokban figyelembe kell venni azt is, hogy milyen irányokat részesít előnyben a helyi rengések energiája, ez növelheti is, de csökkentheti is egy terület rizikóját.A kutatás annak köszönhetően született meg, hogy az Észak-Anatóliai-törésen 2015-ben egy szeizmikus obszervatórium létesült német-török együttműködésben. Az obszervatórium voltaképp egy mérőhálózat: a tengerfenékbe mélyített lyukakban elhelyezett feszültségmérők és pár méterre ezektől elhelyezett szeizmométerek hálózatából áll. A létesítés célja pedig pontosan az a „késésben” lévő nagy rengés, amelynek kipattanása csak idő kérdése ezen a területen. A mérésekkel e rengésre szeretnének minél jobban felkészülni.Landy-Gyebnár MónikaÍgy néz ki az Antarktika meztelenülTeli van szeméttel a Földközi-tenger legmélyebb pontjaÍgy hat a klímaváltozás az esőkre és áradásokraThe post Felmérték az Isztambulra leselkedő földrengésveszélyt first appeared on National Geographic.",
      • "pubDate": "2025-03-29 17:21:34",
      • "pubDateTZ": "UTC",
      • "image_url": "https://ng.24.hu/uploads/2025/03/August_17_1999_Izmit_earthquake_Golcuk_01-1024x578.jpg",
      • "source_id": "ng_hu",
      • "source_priority": 295730,
      • "source_name": "Ng",
      • "source_url": "https://ng.24.hu",
      • "source_icon": "https://i.bytvi.com/domain_icons/ng_hu.png",
      • "language": "hungarian",
      • -
        "country": [
        • "hungary"
        ],
      • -
        "category": [
        • "science"
        ],
      • -
        "ai_tag": [
        • "awards and recognitions"
        ],
      • "ai_region": null,
      • "ai_org": null,
      • "sentiment": "neutral",
      • -
        "sentiment_stats": {},
      • "duplicate": false
      },
    • -
      {},
    • -
      {},
    • -
      {},
    • -
      {},
    • -
      {
      • "article_id": "c90bb9898f1576281db0d90616a2edac",
      • "title": "Miért kopácsolnak a fakopáncsok?",
      • "link": "https://ng.24.hu/termeszet/2025/03/29/harkalyok-kopacsolas-fakopancsok/",
      • -
        "keywords": [
        • "állatok",
        • "körös-maros nemzeti park",
        • "természet",
        • "nagy fakopáncs",
        • "állatvilág",
        • "harkály",
        • "madarak"
        ],
      • -
        "creator": [
        • "Stéger Dávid"
        ],
      • "video_url": null,
      • "description": "Köztudott, hogy kopogtatásuknak lehet célja a táplálékszerzés, de emellett más, kevésbé ismert funkciói is vannak.The post Miért kopácsolnak a fakopáncsok? first appeared on National Geographic.",
      • "content": "Sokan azt hiszik, a harkályok csak akkor kopogtatják a fákat, ha élelem után kutatnak. A Körös-Maros Nemzeti Park közleményéből azonban kiderül, hogy ez a legkevésbé sem igaz.Bár táplálékszerzésüknek valóban fontos eleme a kopácsolás, bizonyos helyzetekben más célokra is használják ezt a képességüket. Ezek a madarak dobpergésre emlékeztető hangot tudnak létrehozni, de nem a saját hangképző szervükkel, hanem az arra alkalmas, megfelelő rezonanciájú fák nagyon gyors kopogtatásával. Ennek a dobolásnak a célja ugyanaz, mint a klasszikus madáréneknek, azaz hogy párt találjanak, illetve megvédjék az általuk elfoglalt területet.A különböző célú kopogtatások jól megkülönböztethetők egymástól. Amíg a táplálékszerzés céljából történő kopogásnak nincs szabályos üteme, addig a párkereső dobolás az adott harkályfajra jellemző ritmusban, ütemben és hosszúságban hallható. A harkályok doboláskor elképesztően gyors egymásutánban mérnek ütéseket a kiválasztott, megfelelő elhelyezkedésű és rezonanciájú faágakra.Legelterjedtebb harkályfajunk, a nagy fakopáncs például egyetlen másodperc alatt akár 16 ütést is végezhet a csőrével.Doboláskor nem is sérti meg a fa felületét, mert másképpen, más szögben üti meg, mint a táplálékkeresés során, amikor sokkal ritkábban, de nagyobb erővel, a faanyagot vésve, megbontva üti a fát.A nagy fakopáncs (Dendrocopos major) Egész Európában, Észak-Ázsiában és Északnyugat-Afrikában megtalálható faj. Magyarországon igen gyakori fészkelő, hazai fészkelőállománya 304 000 – 324 000 párra tehető.A fák lombkoronájában lévő hernyókat, törzsön lévő rovarokat fogyasztja, de táplálékának részét képezik a hangyák is. Télen csonthéjas gyümölcsöket, makkot is fogyaszt, de az etetők környékén is rendszeresen feltűnik. Állandó madár, mindössze télen kóborolhat el kisebb távolságra megszokott élőhelyétől.Szinte mindenhol megtelepszik, ahol költésre alkalmas fát talál. Évente egy alkalommal költ, de annak meghiúsulása esetén pótköltésbe kezdhet. A hím több odút is készít, közülük a tojóval közösen választják ki a fészek helyét. Általában 5-6 tojást rak, amelyeken a szülők közösen kotlanak.Hazánkban védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.Stéger DávidKisbolygót is elneveztek a 140 éve született Kosztolányi DezsőrőlRitka madárfiókák keltek ki az AlföldönRitka madárfaj bukkant fel az AlföldönThe post Miért kopácsolnak a fakopáncsok? first appeared on National Geographic.",
      • "pubDate": "2025-03-29 13:15:54",
      • "pubDateTZ": "UTC",
      • "image_url": "https://ng.24.hu/uploads/2025/03/6474571e5363c5157897552131810476-e1743077458989-1024x577.jpg",
      • "source_id": "ng_hu",
      • "source_priority": 295730,
      • "source_name": "Ng",
      • "source_url": "https://ng.24.hu",
      • "source_icon": "https://i.bytvi.com/domain_icons/ng_hu.png",
      • "language": "hungarian",
      • -
        "country": [
        • "hungary"
        ],
      • -
        "category": [
        • "science"
        ],
      • -
        "ai_tag": [
        • "awards and recognitions"
        ],
      • "ai_region": null,
      • "ai_org": null,
      • "sentiment": "neutral",
      • -
        "sentiment_stats": {},
      • "duplicate": false
      },
    • -
      {
      • "article_id": "1e52a9edada8bb594f711bc9ea256538",
      • "title": "A japánok rituális öngyilkosságot követtek el",
      • "link": "https://www.origo.hu/tudomany/2025/03/japanok-ritualis-ongyilkossagot-kovettek-el",
      • "keywords": null,
      • "creator": null,
      • "video_url": null,
      • "description": "Ivo Dzsima elfoglalása megnyitotta az utat a japán szárazföld inváziója előtt.",
      • "content": "A második világháború a csendes-óceáni hadszíntéren 1941. december 7-én kezdődött meg, amikor Japán hadüzenet nélküli légitámadással súlyos károkat okozott a Pearl Harbor-i támaszponton horgonyzó amerikai flottának. A japán előre nyomulást az utolsó megmaradt amerikai repülőgép-hordozók bevetésével 1942 júniusában, a Midway-szigeteki csatában sikerült megállítani, a fanatikusan küzdő japánok ezután már védekezésre kényszerültek. Az amerikaiak a „szigetről szigetre ugrás” stratégiáját követték: az elfoglalt szigeteken nem bajlódtak a védők teljes felszámolásával, repülőteret építettek, és nyomultak tovább. A japán flotta 1944 októberében minden idők legnagyobb tengeri csatájában , a Fülöp-szigetek mellett vereséget szenvedett és lényegében megsemmisült, a nyomasztó anyagi és létszámfölényben lévő, másfél millió katonát, 25 ezer repülőgépet, hatalmas flottát felvonultató amerikai hadsereg a japán anyaszigetek közelébe jutott. Az amerikai hadvezetés stratégiai jelentőségűnek ítélte a mindössze 30 négyzetkilométer területű Ivo Dzsima elfoglalását: a Tokiótól 1200 kilométerre fekvő sziget repülőterei bázisul szolgálhattak Japán bombázáshoz, kiiktathatták a légitámadások korai előrejelzésére szolgáló japán rendszer egyik fő elemét, és bázist biztosíthattak a következő cél, Okinava elleni akcióhoz. A japánok már 1944-ben kitelepítették a kis létszámú lakosságot és alagutakkal összekötött bunkerrendszert, álcázott tüzérségi lőállások sorát építették ki, készleteket halmoztak fel. A védelmet irányító Kuribajasi Tadamicsi tábornok elkerülhetetlennek vélte a vereséget, de olyan véres és hosszú harcra akarta késztetni az amerikaiakat, hogy azok elálljanak a partra szállástól a japán anyaszigeteken. A japánok közelharcot is folytattak A hírszerzés legfeljebb egy hétre becsülte az 1944 júniusa óta folyamatosan bombázott Ivo Dzsima elfoglalásához szükséges időt, így zöld utat kapott az Operation Detachment fedőnevű hadművelet. Az amerikai 5. Flotta hadihajói 1945. február 16-tól kezdve három napon át folyamatosan lőtték a szigetet, de a várttal ellenkező következményekkel: Február 19-én reggel kilenc órakor megkezdődött a partraszállás, amely valóságos rémálommá vált: a tengerészgyalogosok a nyílt, homokos terepen nehezen jutottak előre, miközben a sziget legmagasabb pontjáról, a Szuribacsi hegyről folyamatos japán tűz zúdult rájuk. A nap végére mégis sikerült megvetniük lábukat, de csak lassan tudtak előre haladni a sziget belseje felé. A japánok addigi taktikájuktól eltérően nem támadtak, mert Kuribajasi nem akarta pazarolni embereit, inkább meglepetésszerűen nyitottak tüzet az álcázott bunkerekből. Az építmények ellen a kézifegyverek hatástalanok voltak, ezért az amerikaiak tankokra erősített lángszórókkal és kézigránátokkal füstölték ki a védőket, akik az alagútrendszeren keresztül gyakran visszatértek és ismét lőttek a már elfoglaltnak hitt állásokból. A folyamatos erősítést kapó amerikaiak szívósan nyomultak előre, s február 23-án kitűzték a zászlót az Ivo Dzsima déli részén található Szuribacsi hegyre, az erről készült fotó az amerikai tengerészgyalogság jelképévé vált. Az igazsághoz tartozik, hogy aznap délelőtt már kitűztek egy kisebb zászlót, a Joe Rosenthal által készített ikonikus fénykép azt a pillanatot ábrázolja, mikor ennek helyébe egy nagyobb lobogó kerül. Az Ivo Dzsimán dúló harcok könyörtelenségét mutatja, hogy a fotón szereplő hat katonából három még március vége előtt elesett. Súlyos árat fizettek az amerikaiak A sziget északi felére visszaszoruló japánok szó szerint utolsó leheletükig harcoltak, iszonyatos vérveszteséget okozva az amerikaiaknak. Március közepére már csak Kuribajasi főhadiszállásán tartották magukat, és a védők március 25-én készleteik, élelmük és vizük fogytával éjszaka utolsó öngyilkos rohamot indítottak. Valószínűleg ebben vesztette életét Kuribajasi is, akinek holttestét soha nem azonosították. Az amerikai hadvezetés az eredetileg tervezett öt nap helyett 36 nap után, 1945. március 26-án nyilvánította biztonságossá Ivo Dzsimát, de négy japán katona csak évekig tartó bujkálás után, 1949. január 6-án adta meg magát. Ivo Dzsima elfoglalásáért az amerikai hadsereg hatalmas árat fizetett, 6821 katona halt még és 19 217 sebesült meg – a nem sokkal későbbi, 82 napig tartó és jóval nagyobb erők között zajlott okinavai csatában 12 ezer amerikai katona halt meg és 50 ezer sebesült meg. A keserű tapasztalatokból okulva tervezték meg az Okinava elleni hadműveletet és a japán fő szigeteken tervezett partraszállást (amelyre az atombomba ledobása miatt már nem volt szükség), e tervekben úgy számoltak, a bevetett csapatok harmada elesik vagy megsebesül. Ivo Dzsima 1968-ban került vissza Japán fennhatósága alá, a csata negyvenedik évfordulóján japán és amerikai veteránok már közösen emlékeztek. A csata számtalan könyvet és filmet ihletett, a legismertebb a John Wayne főszereplésével 1949-ben készült Ivo Dzsima fövenye, és a Clint Eastwood által 2006-ban rendezett, teljesen japán nyelvű Levelek Ivo Dzsimáról, amely japán, és párdarabja, A dicsőség zászlaja, amely amerikai szempontból mutatja be az eseményeket. (Nemzeti Archívum Sajtóarchívum)",
      • "pubDate": "2025-03-29 11:04:01",
      • "pubDateTZ": "UTC",
      • "image_url": "https://cdn.origo.hu/2025/03/MQmfbM-z1wsHCnEAoGErCOmLd5nQOkkylWxsCgTRrH4/fill/1200/675/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzdlZTcxYzY1NGY5NzQ5MTViOTU0MDFkOTI3ZGVhNGFl.webp",
      • "source_id": "origo",
      • "source_priority": 212778,
      • "source_name": "Origo",
      • "source_url": "https://www.origo.hu",
      • "source_icon": "https://i.bytvi.com/domain_icons/origo.png",
      • "language": "hungarian",
      • -
        "country": [
        • "hungary"
        ],
      • -
        "category": [
        • "science"
        ],
      • -
        "ai_tag": [
        • "awards and recognitions"
        ],
      • "ai_region": null,
      • "ai_org": null,
      • "sentiment": "neutral",
      • -
        "sentiment_stats": {},
      • "duplicate": false
      },
    • -
      {
      • "article_id": "c9c57ee6458148e25f9980fd8a0a572c",
      • "title": "Négy év, négy kontinens: elképesztő utazáson vett részt két magyar biciklis",
      • "link": "https://ng.24.hu/programok/2025/03/29/magyar-biciklisek-vilag-koruli-kerekpartura-nincs-visszaut-dokumentumfilm-sorozat/",
      • -
        "keywords": [
        • "kerékpár",
        • "programok",
        • "bicikli",
        • "nincs visszaút",
        • "túra"
        ],
      • -
        "creator": [
        • "NG"
        ],
      • "video_url": null,
      • "description": "Szabó Ádám és Illés Adorján 2015 nyarán pattantak nyeregbe, hogy terveik szerint 2,5 év alatt, kelet felé haladva, biciklivel kerüljék meg a Földet. Az utazás végül majd 4 évig tartott, és életük legnagyobb kalandjává vált, utóbbit persze már indulásuk előtt is sejtették.The post Négy év, négy kontinens: elképesztő utazáson vett részt két magyar biciklis first appeared on National Geographic.",
      • "content": "A két magyar fiatalember célkitűzése a világ felfedezésén kívül önmaguk mélyebb rétegeinek megismerése volt. Az út végül nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is próbára tette őket, és ténylegesen mély önismereti úttá vált.21 fotóÚt közben folyamatosan dokumentálták a történéseket, aminek köszönhetően hamarosan mi is közelebb kerülhetünk ehhez a nem mindennapi kalandhoz: egy lenyűgöző, 18 részes dokumentumfilm-sorozat mutatja be a páratlan élményt, amelynek premierje Egerben, az Uránia moziban lesz Április 8-tól, 5 héten át.A bicikli, mint tökéletes útlevélSzabó Ádám és Illés Adorján számára a bicikli mindig is több volt, mint közlekedési eszköz – a szabadság eszközét látják benne, amely lehetővé teszi, hogy az ember teljesen a maga ura legyen, közel érezze magát a természethez, és közvetlen kapcsolatba kerüljön az út alatt megismert emberekkel és kultúrákkal. Számtalan csodás emberi találkozásban volt részük, ami nagy hatással volt rájuk és folyamatosan formálta személyiségüket. Az emberek ösztönösen bizalmat szavaztak nekik, mert könnyen azonosulni tudtak az utazás nyújtotta szabadsággal a két felpakolt bringás láttán és történeteik hallatán.Az útvonaluk négy kontinensen vezetett át mialatt 39 országot látogattak meg.Európából Ázsiába, onnan Ausztrálián keresztül Új-Zélandra mentek, majd vissza Japánba, ahonnan aztán a Hawaii szigetekre időutazással érkeztek. A folytatásban Észak, Közép és Dél-Amerikán kerekeztek végig mielőtt visszatértek Európába, összesen 47 ezer kilométert tekertek.Fizikai és lelki kihívásokAz út során nemcsak a terep és az időjárás jelentett kihívást – sivatagi hőség, magashegyi hágók, végtelenbe nyúló egyenesek –, hanem saját korlátaik és az egymásra tartott tükör is. A folyamatos fizikai terhelés mellett a magány, a kulturális különbségek, a bizonytalanság és a veszélyek is próbára tették őket.Forrás: Szabó Ádám és Illés AdorjánA dokumentumfilm nemcsak az egzotikus tájakat és a kalandos helyzeteket mutatja be, hanem a belső utazásukat is. Hogyan változtak az évek alatt? Mit tanultak a világról és önmagukról? Az önismeret útját járva a pszichológiai aspektusokat is érzékelteti a sorozat: a félelmek leküzdését, a motiváció fenntartását, és azt, hogy hogyan segített a természetben töltött idő a belső harmónia megtalálásában.A 18 részes dokumentumfilm-sorozat, amely közel 6 év várakozást követően most debütál Egerben, az Uránia moziban, nemcsak a kalandoroknak és utazás rajongóknak nyújt lenyűgöző élményt, hanem mindenkinek, aki valaha is álmodott arról, hogy kiszakadjon a hétköznapok gondjaiból.A sorozatot a 44. Magyar Filmszemle versenyfilmjei közé is beválogatták.„Mert az utazás egy enciklopédia, ami útközben íródik. Felszabadít, tisztánlátásra ösztönöz. Elénk tárja a valóságot, mi az, amire érdemes figyelnünk is mit kell elengednünk, hogy léghajónk magasabbra szálljon” – fogalmazott Szabó Ádám. Ezt az üzenetet minden néző magával viheti majd a vászonról.További információk a Nincs visszaút / No way back Facebook-oldalán.NGRómai gladiátor sírjára bukkantakVilágháborús bombákat találtak a Liszt Ferenc ReptérnélKezdődik a cseresznyevirágzás a FüvészkertbenThe post Négy év, négy kontinens: elképesztő utazáson vett részt két magyar biciklis first appeared on National Geographic.",
      • "pubDate": "2025-03-29 10:15:58",
      • "pubDateTZ": "UTC",
      • "image_url": "https://ng.24.hu/uploads/2025/03/kiemelt-8-1024x576.jpg",
      • "source_id": "ng_hu",
      • "source_priority": 295730,
      • "source_name": "Ng",
      • "source_url": "https://ng.24.hu",
      • "source_icon": "https://i.bytvi.com/domain_icons/ng_hu.png",
      • "language": "hungarian",
      • -
        "country": [
        • "hungary"
        ],
      • -
        "category": [
        • "science"
        ],
      • -
        "ai_tag": [
        • "awards and recognitions"
        ],
      • "ai_region": null,
      • "ai_org": null,
      • "sentiment": "neutral",
      • -
        "sentiment_stats": {},
      • "duplicate": false
      },
    • -
      {
      • "article_id": "d9845058b48013566690b6d216ce03a8",
      • "title": "Római gladiátor sírjára bukkantak",
      • "link": "https://ng.24.hu/kultura/2025/03/29/liternum-romai-gladiator-sirja/",
      • -
        "keywords": [
        • "régészet",
        • "kultúra",
        • "római birodalom",
        • "történelem",
        • "gladiátor",
        • "római kor"
        ],
      • -
        "creator": [
        • "NG"
        ],
      • "video_url": null,
      • "description": "A kutatók az olaszországi Liternum nekropoliszában végeztek feltárást.The post Római gladiátor sírjára bukkantak first appeared on National Geographic.",
      • "content": "Újabb feltárásokat végeztek az olaszországi Liternumban – számol be a Heritage Daily. A római kolóniát az i. e. 2. század végén alapították Itália középső részén, a település az i. sz. 1. és 2. században érte el fénykorát, miután a Via Domitiana út kiépítése miatt kereskedelmi központtá fejlődött.A közelmúltban a kutatók a város nekropoliszára fókuszáltak, Dr. Simona Formola régész vezetésével két előkelő sírt, egy kultikus kutat, egy mauzóleumot és további mintegy 20 nyughelyet fedeztek fel. Több elhunytat agyagedénybe helyezve temettek el.A maradványok az i. e. 1. és az i. sz. 3. század közöttről származnak. A leletek segítenek jobban megérteni a kolónia mindennapjait.Különösen érdekesek a temetkezési tárgyak és a márvány sírfeliratok, amelyek közül az egyik egy gladiátorhoz tartozik.A szakemberek úgy vélik, hogy a sírok eredetileg a Via Domitiana útvonala mentén, a település határán helyezkedtek el.NGVilágháborús bombákat találtak a Liszt Ferenc ReptérnélKezdődik a cseresznyevirágzás a FüvészkertbenEzért tekintik sokan kutyaszülőnek magukatThe post Római gladiátor sírjára bukkantak first appeared on National Geographic.",
      • "pubDate": "2025-03-29 06:50:32",
      • "pubDateTZ": "UTC",
      • "image_url": "https://ng.24.hu/uploads/2025/03/Liternum-1024x576.jpg",
      • "source_id": "ng_hu",
      • "source_priority": 295730,
      • "source_name": "Ng",
      • "source_url": "https://ng.24.hu",
      • "source_icon": "https://i.bytvi.com/domain_icons/ng_hu.png",
      • "language": "hungarian",
      • -
        "country": [
        • "hungary"
        ],
      • -
        "category": [
        • "science"
        ],
      • -
        "ai_tag": [
        • "awards and recognitions"
        ],
      • -
        "ai_region": [
        • "italy,texas,united states of america,north america"
        ],
      • "ai_org": null,
      • "sentiment": "neutral",
      • -
        "sentiment_stats": {},
      • "duplicate": true
      }
    ],
  • "nextPage": null
}

Sub-Categories

top sports technology business science entertainment health world politics environment food